A kártérítés mértéke szerződésszegés esetén

A 2014. március 15. napján hatályba lépett magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) szerint az a személy, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, felelős az ily módon okozott károk megtérítéséért.

A kártérítés elsősorban a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítésére irányul. Ezen túlmenően a szerződésszegéssel összefüggésben a károsult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Amennyiben a szerződésszegés és az ebből következő károkozás szándékos volt, a károsult teljes kárát meg kell téríteni.

Ügyvédi Társulásunk tapasztalatai szerint a fent említett kártípusok (szolgáltatás tárgyában bekövetkező kár, a jogosult vagyonában keletkezett egyéb kár és az elmaradt vagyoni előny) közül az elmaradt vagyoni előny mértékének a bizonyítása szokta az egyik legnagyobb nehézséget okozni az előreláthatóság követelményére tekintettel. A Ptk. e követelményének való megfelelés ugyanis arra ösztönzi a feleket, hogy legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig tájékoztassák egymást a jogviszonyukra kihatással lehető általuk lényegesnek tartott körülményeikről, és a közöttük létrejövő szerződéshez kapcsolódó legfontosabb szándékaikról, így különösen a szerződés által várható lehetséges vagyoni előnyökről. Amennyiben a felek ezt megteszik, és Ügyvédi Társulásunk tapasztalatai szerint az új Ptk. hatálybalépése óta egyre inkább törekednek erre a felek, akkor a másik félnek részletes információi lesznek a szerződés esetleges megszegésének jogkövetkezményeivel kapcsolatban, ezáltal a károkozó fél nem tud majd a későbbiekben arra hivatkozni, hogy az elmaradt vagyoni előnnyel kapcsolatos kártérítési igényt az előreláthatóság hiányára tekintettel nem tudja elfogadni. Ezáltal a károsult fél könnyebb helyzetbe kerülhet az elmaradt vagyoni előnyhöz kapcsolódó bizonyítás során.

A fent említettektől függetlenül, amennyiben a kár mértékét az eset különleges körülményeire tekintettel nem lehet pontosan meghatározni, a Ptk. szerint a károsult olyan általános kártérítést követelhet a károkozó féltől, amely alkalmas lehet kompenzálni az őt ért károkat. Ebben az esetben azonban ‒ Ügyvédi Társulásunk álláspontja szerint ‒ nehéz feladatot jelenthet a megfelelő mértékű kártérítési összeg meghatározása és annak bíróság előtt történő bizonyítása.