A koronavírus okozta veszélyhelyzet munkajogi kihatásai Magyarországon

A koronavírus okozta veszélyhelyzet jelentősen kihat nemcsak az emberek életvitelére és közérzetére, hanem a reálgazdaságra is. Az emberek egészségének megóvása és a vírus terjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések különösen érzékenyen érintik a munka világát, azon belül a munkavállalók foglalkoztatását és a munkáltatók működését.

A kormány a veszélyhelyzettel együtt járó munkajogi nehézségek enyhítése céljából 47/2020. (III. 18.) Kormányrendeletében a következő intézkedéseket hozta:

1. A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő munkáltatók 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek az általuk foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkabér utáni közterhek megfizetése alól;

2. Ugyanezen szektorban foglalkoztatott munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot;

3. A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek 2020. március 01. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni és ezen időszakban a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kell, hogy sor kerüljön;

4. A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó adózók (például taxisok, boltosok stb.) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek;

5. A munkajogi módosítások érintik a Munka Törvénykönyvét is az alábbiak szerint:

  • a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a napi munkaidő kezdetét megelőző 96 órán belül is módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel;
  • a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

Lényeges, hogy a fenti, Munka Törvénykönyvét érintő módosításokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig kell alkalmazni és azoktól kollektív szerződéssel nem lehet eltérni. Azonban fontos kiemelni, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyedileg megtárgyalt külön megállapodásban eltérhet a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől. Tehát, amennyiben a felek úgy állapodnak meg, akkor a fenti módosításoktól is egyező akarattal eltérhetnek, de az eltérés a munkavállaló számára nem lehet aránytalanul hátrányos.

Ügyvédi Társulásunk álláspontja szerint a fenti kormányzati intézkedéseket a bonyolódó egészségügyi és gazdasági körülmények következtében bizonyosan további intézkedések és részletszabályok fogják követni.

A jelen helyzetre tekintettel, fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a munkáltató egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra nem küldheti a munkavállalót, erre jelenleg csak a munkavállaló kérésére kerülhet sor, s a feleknek adott esetben erről külön meg kell állapodniuk. E megállapodás a munkavállaló számára hátrányos annyiban, hogy a fizetés nélküli szabadság első 30 napjában a társadalombiztosítása jogviszonya szünetel, majd a 31. napon meg is szűnik, azonban a megállapodás más szempontból a munkavállaló számára jelenthet előnyöket (például: nem szűnik meg munkaviszonya).

Általánosságban elmondható, hogy a munkáltató abban az esetben mentesül a munkabér fizetési kötelezettsége alól, ha az őt terhelő foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok következtében nem tud eleget tenni és úgy jár el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltatónál történő munkavégzéshez szükséges alapanyagok nem érkeznek meg, mert azokat a külföldi karanténnal érintett területről nem engedik behozni, amelynek következtében a munkavállalók nem tudnak munkát végezni, és a munkáltató megpróbálta, de nem tudta a szükséges alapanyagok pótlását máshogyan megoldani.

A koronavírus okozta gazdasági helyzet a munkáltató működésével összefüggő olyan oknak minősülhet, amely alapot adhat a munkáltatónak arra, hogy adott esetben az őt megillető felmondási jogát gyakorolja a munkavállalóval fennálló munkaviszonyával kapcsolatban.

Amennyiben konkrét kérdésük merül fel vagy konkrét ügyben van szükségük segítségre, forduljanak hozzánk bizalommal, dr. Balázs Tamás vezető ügyvéd készséggel áll az Önök rendelkezésére bővebb tájékoztatással a (06-1)-302-5697; (06-1)-302-7938; (06-1)-312-1103 telefonszámokon, valamint az office@bakolegal.com és  balazs@bakolegal.com e-mail címeken. Honlapunk: www.bakolegal.com.

BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás