Alvállalkozók igénybe vételének szabályozása a magyar építési jogban

A magyar Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint alvállalkozók igénybe vétele vállalkozási szerződések teljesítésekor megengedett.  

A Polgári Törvénykönyv az építési szerződésekre vonatkozóan csak az általános szabályokról rendelkezik, az alvállalkozók igénybe vételére vonatkozó  korlátozások az építőiparra vonatkozó ágazati szabályozásokban találhatóak, elsősorban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi  LXXVIII. törvényben és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló  191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben.

Amennyiben a megbízó a magyar állam vagy egy olyan szervezet, amely a közbeszerzési törvény hatálya alatt áll, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben foglalt szabályokat és korlátozásokat is alkalmazni kell az alvállakozók igénybe vétele során.

Jóllehet az alvállalkozói szerződésekre vonatkozó általános szabályok arra engednek következtetni, hogy nincs szükség a megrendelő kifejezett engedélyére, az iparági vagy szektor specifikus szabályok kizárhatják vagy korlátozhatják az alvállalkozók alkalmazásának megengedhetőségét.

Összességében elmondható, hogy a magyar jogszabályok szerint alvállalkozók alkalmazása építési munkálatokra nem engedélyezett minden esetben, azonban ennek igénybevétele általában megengedett és  lehetséges.  

A magyar Polgári Törvénykönyv és az iparág-specifikus jogszabályok rendelkezései szerint a fővállalkozó számára megengedett, hogy alvállalkozó által végezze el a munkálatokat. Azonban fontos megjegyezni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályozása szerint a munkavégzésért ebben az esetben is a fővállalkozó a felelős a megrendelő irányában, az alvállalkozó(k) munkájának megszervezése és felügyelete továbbra is a fővállalkozó kötelessége. Az alvállalkozó további alvállalkozót alkalmazhat a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti jogviszonyhoz hasonlóan. A megrendelőnek lehetősége van arra, hogy az építési szerződésben kifejezetten megtiltsa alvállalkozók igénybevételét. Mivel a múltban a magyar építőiparban számos súlyos lánc-tartozásos eset került napvilágra, amikor a fővállalkozó nagyszámú alvállalkozót nem fizetett ki, garanciális szabályok kerültek be a magyar építési jogi szabályozásba 2013-ban, amelyeket a fővállalkozónak teljesítenie kell.  

BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás