Az építőipari alvállalkozókra vonatkozó főbb szabályok Magyarországon

A magyarországi építőipari szektor teljesítménye kimagasló – kedvező hatással bír a növekvő lakossági ingatlan-kereslet, az alacsony hitelkamat-környezet és a szintén virágzó ingatlanpiacon a lakásárak növekedése. Szintén az építőipari teljesítményt erősítik az állami lakásvásárlási támogatások új rendszere, valamint a kisebb és nagyobb állami építőipari projektek, beruházások jelentős száma is. Az építőipar gyors felfutása ugyanakkor a piaci szereplők számára új kihívásokat is teremtett – a tapasztalatok szerint egyre nehezebbnek bizonyul a munka elvégzéséhez képzett szakembereket találni (és megtartani), jelentős a hiány az építőanyagokból is. A munkaerőhiány pótlására egyre gyakrabban független alvállalkozók igénybevétele vált szükségessé. A nagy lehetőségeket (és egyben komoly kihívásokat) nyújtó környezetben a siker érdekében érdemes tehát röviden áttekinteni és megismerni az alvállalkozók építőipari projektekbe való bevonására vonatkozó jogi hátteret.

Az alvállalkozási szerződések legfontosabb általános szabályait a magyar Polgári Törvénykönyv tartalmazza, amely főszabályként lehetővé teszi alvállalkozók bevonását a teljesítésbe, amely alapelvet a vállalkozási szerződések szabályai (6:238-250. §) és a kifejezetten kivitelezési szerződésekre vonatkozó szabályok (6:252. §) sem zárnak ki. Tehát mind a Polgári Törvénykönyv, mind a más jogszabályokban fellelhető építőiőpari ágazati szabályok (néhány kivételt eltekintve) megengedik, hogy a fővállalkozó az építési projekteket bármilyen arányban alvállalkozó igénybevételével teljesítse.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a végső felelősség az építési-kivitelezési munkák szerződésszerű teljesítéséért az alvállalkozók bevonásától függetlenül is a fővállalkozót terheli: az alvállalkozó(k) munkavégzésének megszervezése és felügyelete továbbra is a fővállalkozó kötelezettsége és felelőssége. Ugyanez igaz az alvállalkozók által bevont esetleges további alvállalkozókra is. A megbízónak azonban az építési szerződésben joga van arra, hogy az alvállalkozók bevonását építési szerződésben kifejezetten megtiltsa.

A vállalkozási, építési szerződések esetében új Polgári Törvénykönyvünk azonban csak az általános szabályokat tartalmazza, az építési jog körében azonban ettől eltérő, az alvállalkozók bevonását korlátozó szabályokat is találhatunk az építőipar ágazati jogszabályokban, így az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az ahhoz kapcsolódóan megalkotott, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben.

Alvállalkozók bevonása esetén arra is kell gondolnunk, hogy a korábbi építőipari lánctartozásokra és tömeges fizetésképtelenséggel végződő esetekre figyelemmel a jogszabályi környezet számos, az építési projektbe bevont alvállalkozók kifizetésére vonatkozó pénzügyi-jogi garanciális szabállyal is kiegészült 2013-ban, amelyek betartására fővállalkozóként immár fokozottan figyelemmel kell lenni.

Ha a megbízó maga a Magyar Állam vagy más olyan jogalany, amelyre a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya kiterjed, úgy a szerződéskötéskor rendszerint a közbeszerzési törvény alvállalkozókra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.
A közbeszerzési jogszabályok alapján ugyanis alvállalkozók bevonásának további korlátai is lehetnek, az egyes alvállalkozók összeférhetetlenek bizonyulhatnak, kizárásra kerülhetnek a közbeszerzésben való részvételből, sőt az alvállalkozók igénybe vétele is korlátozható, vagy akár teljesen kizárható. Ilyen fontos szabály a közbeszerzési törvény 138. §-a, amely kimondja, hogy építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át, és a 65%-os szabály az vállalkozói láncban lefelé haladva változatlanul érvényesül az alávállalkozók által bevont esetleges további alvállalkozók tekintetében is.

Bízunk benne, hogy az építési projektek kivitelezői számára e rövid összefoglalónk is hasznos kiindulópontnak bizonyulhat az alvállalkozókkal való együttműködés jogi alapjainak lefektetéséhez, amelyhez természetesen a BALÁZS & KOVÁTSTIS Ügyvédi Társulás nemzetközi- és magyar építési joggal kapcsolatos alapos szakmai ismereteit is igénybe vehetik.