Építési jogviták rendezése Magyarországon

Magyarországon alapvetően három formáját különíthetjük el a jogviták rendezésének az építési és tervezési szerződésekkel kapcsolatosan. Ezek a lehetséges igényérvényesítési lehetőségek a következők: peren kívüli vitarendezés (egyeztetések a felek között, békéltető testületek előtt, Dispute Adjudication Boards /DAB/, vagy fizetési meghagyásos eljárás útján), a rendes állami bíróságok előtt civiljogi kereset útján, valamint magyar vagy külföldi /nemzetközi/ választott bíróságok előtt.

A fenti lehetőségek közül a rendes állami bíróságok előtti igényérvényesítés lehetősége a felek számára minden esetben nyitva áll, amennyiben a szerződés a magyar jog alapján jött létre. Magyarországon jelenleg egy választott bíróság működik, ez pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Kereskedelmi Választott Bíróság. Amennyiben a szerződő felek ezt vagy más külföldi választott bíróságot kívánják igénybe venni a Magyar jog alapján létrejött szerződésükből származó jogvitájuk rendezésére, úgy ezt a szándékukat vagy a szerződésben, vagy legkésőbb a jogvitájuk kialakulásakor külön írásbeli megállapodásban kell rögzíteniük. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Működő Kereskedelmi Választott Bíróság nagy előnye, hogy a felek egy-egy választott bírót delegálhatnak a választott bírók listájáról a bírói tanácsba, s a két delegált bíró fogja kijelölni a bírói tanács harmadik tagját, s egyben elnökét. További előny, hogy ezen választott bíróság eljárása sokkal gyorsabb, mint az állami bíróságok eljárása, hiszen ezen választott bíróság előtt az ügyek néhány hónap alatt lefolynak, véget érnek, míg az állami bíróságok előtt – jóllehet ezeknél az eljárás kétfokú, s bizonyos esetekben még a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatát is lehet kérni – az eljárás évekig is eltarthat. Választott bíróság kikötése esetén a magyar jog szerint nincs helye a rendes állami bíróságok előtti eljárásnak, a rendes állami bíróságtól csupán a a választott bíróság ítéletének az érvénytelenné nyilvánítását lehet kérni, amennyiben valamilyen súlyos eljárási érvénytelenségi ok áll fenn a választott bíróság eljárásával és/vagy ítéletével kapcsolatosan.

A peren kívüli jogvita rendezésre is lehetőségük van a feleknek. Ennek a formája lehet a szerződő felek közötti egyeztetés, írásbeli egyezség létrehozása, de be lehet ebbe vonni a szerződő felek egyetértése esetén harmadik személyeket, peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó szerveket, személyeket. Ez utóbbi eset lehet például mediátor igénybe vétele, aki a felek közötti megegyezést próbálja előmozdítani, vagy például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető szerv igénybe vétele, de ez utóbbi döntése csak akkor lehet kötelező a felekre, ha az eljárás kezdetén írásbeli nyilatkozatban vállalták, hogy alávetik magukat a békéltető szerv döntésének. A peren kívüli vitarendezés körében megemlítendő, amennyiben a felek valamely FIDIC-szerződésminta alkalmazását fogadták el, úgy az ottani vitarendezési szabályok szerint kell eljárniuk. E vonatkozásban csupán utalunk a Dispute Adjudication Board szerepére.

A peren kívüli és a peres vitarendezés között bír sajátos átmeneti jeleggel a közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás. Ezt az eljárást kötelező indítani – néhány kivételtől eltekintve – amennyiben a követelés a 3.000.000 Ft-ot (kb. a 9.800 EUR-t) nem haladja meg. Nem lehet ezt az eljárást megindítani, amennyiben a követelés összege a 30.000.000 FT-ot (kb. a 98.000 EUR-t) meghaladja. Ez az eljárás egy elektronikus úton indítható eljárás, amelyben a közjegyző a követelés fennálltának formai, de nem érdemi vizsgálatát követően egy fizetési felhívást bocsát ki az adósként megjelölt személy számára, azzal, hogy 15 napon teljesítse fizetési kötelezettségét, vagy ha nem ért egyet a követeléssel, úgy 15 napos határidőn belül ellentmondást terjesszen elő a közjegyzőnél. Az adós ellentmondása esetén a jogosult keresetet nyújthat be 15  napon belül  az illetékes bíróság előtt, s ezáltal ez a peren kívüli eljárás perré alakul át.   

BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás