A nemzetközi relációban dolgozó Ügyvédi Társulásunkat gyakran keresik meg külföldi állampolgárok Magyarországon található hagyatékok, és magyar állampolgárok is külföldön található hagyatékok megszerzésével kapcsolatos kérdésekkel.
A többnyire elsőként felmerülő kérdés, hogy hol (melyik államban) kell a hagyatéki eljárást lefolytatni, különösen olyan esetben, amennyiben az örökhagyó nem abban az államban hunyt el, amelyiknek az állampolgára volt, vagy az elhunyt után maradt vagyontárgyak vagy azoknak egy része nem abban az államban található, mint amelyikben az örökhagyó meghalt. Ilyen esetekre vonatkozóan elsődlegesen az Európa Parlament és Tanács 650/2012/EU számú rendelete ad iránymutatást, amely 2015. augusztus 17-én lépett hatályba. A rendelet értelmében abban az államban kell lefolytatni a hagyatéki eljárást, amelyikben az örökhagyónak a halálakor a szokásos tartózkodási helye volt, függetlenül az állampolgárságától. Kétség esetén azt kell vizsgálni, hogy az örökhagyónak a halálakor és azt közvetlenül megelőzően mely állammal volt ténylegesen szoros kapcsolata, hol élt életvitelszerűen. Így előfordulhat, hogy nem abban az államban lehet majd lefolytatni a hagyatéki eljárást, amelyikbe az örökhagyó a személyi okmányaiban rögzítetten hivatalosan be volt jelentve, ha már hosszabb ideje egy másik államban élt életvitelszerűen. Így előfordulhat, hogy egy nyugdíjasként Magyarországra költözött, itt élő német állampolgár ügyében a hagyatéki eljárást – a Németországban lévő hagyatéki tárgyakra is kiterjedően – a magyar közjegyző fogja lefolytatni épp úgy, mint egy Magyarországon élő magyar állampolgár Olaszországban található ingatlanára vonatkozóan is. Természetesen a hagyatéki eljárás helye szerinti állam joga szerint kell a hagyatéki eljárást lefolytatni, így a fenti két példában a magyar öröklési jog szabályai szerint. Ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy az örökhagyó végrendeletében meghatározza annak az államnak a jogát mint alkalmazandó jogot és joghatóságát, amelyiknek az állampolgára. Ebben az utóbbi esetben a végrendeleti rendelkezésnek megfelelően kell majd eljárni, függetlenül attól, hogy az örökhagyónak mely másik államban volt halálakor a szokásos tartózkodási helye.
Bár jelen esetben egy európai uniós jogszabályról van szó, a rendelet rendelkezéseit bizonyos vonatkozásokban a harmadik országok állampolgáraira, illetve az ott szokásos tartózkodási hellyel rendelkezőkre is alkalmazni kell. Így például a nem uniós tagállamban, tehát harmadik államban lehet lefolytatni a hagyatéki eljárást az ottani szabályok szerint, amennyiben az örökhagyó ennek a harmadik államnak az állampolgára volt, vagy ha nem volt állampolgára, de ott volt már a hagyatéki eljárás megindítását megelőző legalább öt évben a szokásos tartózkodási helye.
BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás