Kötbér az építési jogban

Az építési kivitelezési szerződések körében igen gyakori, hogy a kivitelező az építkezésen felmerülő esetleges időbeli csúszás esetére kötbér megfizetését vállalja a megrendelő számára. A kötbér nem csak erre az esetre nyújthat védelmet, hiszen kötbérrel szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható. Azonban arra fontos felhívni a figyelmet, hogy a kötbér nem jár automatikusan a jogosultnak, csak akkor, ha a szerződésszegésért a kötelezett a felelős.

De pontosan mi is az a kötbér és milyen szabályok vonatkoznak rá? Kötbér kikötése esetén, a kötelezett pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért ő a felelős. E kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül a kötelezett, ha szerződésszegését kimenti, azaz bizonyítja, hogy a szerződésszegés olyan ok miatt következett be, amelyért nem volt felelős.

A felek szabadon határozhatják meg, hogy milyen szerződésszegés esetére kötnek ki kötbért. A jogszabály a kötbérkikötés lehetséges eseteit részletekbe menően nem taglalja, csupán a következő három esetet említi: meghiúsulási kötbér, késedelmi kötbér és hibás teljesítési kötbér. Meghiúsulás (a teljesítés elmaradása) miatt kikötött kötbér érvényesítése a kivitelezési szerződés tárgyát képező szolgáltatás teljesítésének követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a szolgáltatás teljesítésének kötelezettsége alól. A hibás teljesítési kötbér érvényesítése emellett a jogosult nem érvényesíthet szavatossági igényt (például kijavítást, árleszállítást stb.). Főszabály szerint késedelmi és a meghiúsulási kötbér együttesen nem követelhető. Ez alól kivételt képez az az eset, mikor a kötelezett a szolgáltatás teljesítésének késedelmére tekintettel póthatáridőt vállal, amely eredménytelenül eltelik, majd ezt követően a szerződés utóbb meghiúsul. A késedelem és a hibás teljesítés miatti kötbér együttesen érvényesíthető.

Kötbér csak írásban köthető ki. A szerződésben konkrétan meg kell határozni, hogy milyen szerződésszegés esetére kötik ki a kötbért, mivel a későbbiekben csak erre vonatkozóan lehet fizetésre kötelezni a szerződésszegő felet. Összegét főként az ellenszolgáltatás adott százalékában vagy konkrét összegben határozzák meg. Az irányadó magyar bírói gyakorlat szerint az elfogadottnak ítélt kötbér jelenleg a szerződési összeg 10-20 százaléka. Lehetőség van arra, hogy a túlzott mértékű kötbért a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelje. A kötbér összege után kamatot nem lehet kikötni, azonban az esedékessé vált kötbér után a kötelezett köteles késedelmi kamatot fizetni.

A kötbér kifizetésének legnagyobb előnye, hogy ilyen esetben nem kell bizonyítani összegszerűen a jogosultat ért kárt, mivel a kötbér átalánykártérítésként szolgál, ugyanakkor a kötbért meghaladó kár is érvényesíthető, de ebben az esetben már az összegszerűséget is bizonyítani kell.

BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás