Uratlan dolog? A törölt cég utóbb előkerült vagyontárgyának rendezése

A képhez tartozó alt jellemző üres; vagyonrendezés3-1024x542.jpg a fájlnév

Nem gyakran, de azért előfordul, hogy a csőd, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás lefolytatását követően kerül elő a megszüntetett cég tulajdonában álló vagyontárgy (például ingóság vagy ingatlan). Adódik a kérdés, hogy minek minősül az ilyen vagyontárgy és mi lesz a sorsa.

A helyzet megoldása érdekében hozta létre a jogalkotó a vagyonrendezési eljárást, amelynek lényege, hogy a törölt cég később előkerült vagyontárgyának tulajdonjogi sorsa végérvényesen rendezésre kerüljön.

Az eljárást megindíthatja a törölt cég volt tagja, hitelezője, de az is, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mert a vagyontárgyra vonatkozó követeléssel rendelkezik (a továbbiakban “kérelmező”). Az eljárás megindításakor igazolni szükséges, hogy az előkerült vagyontárgy a törölt cég tulajdonában volt, az még jelenleg is fellelhető és meg kell jelölni annak értékét. Ez alapján kell megfizetni az eljárási illetéket és fix összegű közzétételi költségtérítési díjat, amely 25.000,- Forint. A vagyonrendezési eljárás a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerinti törvényszék előtt indítható meg.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vagyontárgy értéke nem fedezi az eljárás költségeit, akkor a kérelmet elutasítja és a vagyontárgyat a kérelmező tulajdonába adja. Ha a kérelmező a vagyontárgyra természetben nem tart igényt, a vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan dolognak minősül.

Ha a bíróság elrendeli az eljárás lefolytatását, a felszámolók névjegyzékéből vagyonrendezőt rendel ki, aki főszabály szerint a vagyontárgy értékesítéséért és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséért felelős.

Ha a bíróság elrendeli az eljárás lefolytatását, a vagyonrendező kirendelésével egyidejűleg a Cégközlönyben közleményt tesz közzé, amelyben felhívja a hitelezőket, hogy a törölt céggel szemben követeléseiket határidőn belül jelentsék be. Ha nem kerül sor követelés bejelentésére és a kérelmező vállalja a vagyonrendező díjának megfizetését, akkor a vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor, és a kérelmező megszerzi annak tulajdonjogát. Ugyanígy nem kerül sor a vagyontárgy értékesítésére, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy mind az esetleges hitelezők, mind pedig a vagyonrendező díjának megfizetését előlegezi és viseli. Ebben az esetben is megszerzi a kérelmező a vagyontárgy tulajdonjogát.

Ha a kérelmező nem vállalja a hitelezők, illetve a vagyonrendező díjának kifizetését, akkor a vagyontárgy értékesítésre kerül, és az abból befolyt összeg a vagyonrendező költségeinek levonását követően az esetleges hitelezők között a követeléseik arányában felosztásra kerül. A hitelezők követeléseinek felosztását követően fennmaradó összeg a kérelmezőt illeti meg.

Az eljárás megindítására nem csak kérelemre, hanem hivatalból is sor kerülhet. Hivatalból indult eljárás esetén, ha az eljárásban nincs igénybejelentő, vagy ha a kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, akkor az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerinti uratlan dolognak minősül, amelynek a tulajdonjoga bárki által birtokba vétellel szabadon megszerezhető, míg ingatlan esetén az állam tulajdonjogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Az eljárás elsődleges célja, hogy ne maradjon fent félrevezető vagy tisztázatlan tulajdoni viszony, amely különösen az ingatlan-nyilvántartásnál vagy a közhiteles ingó nyilvántartások (hajó, vagy repülőlajstromok) esetén jelentős. Ennek szem előtt tartásával a jogalkotó a kérelmezőt próbálta kedvező helyzetbe hozni speciális eljárási szabályok bevezetésével (például nem köteles a törölt cég összes tagja részt venni az eljárásban, csak azok a tagok jogosultak a vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére, akik az erre vonatkozó igényüket az eljárásban bejelentették és csak az a hitelező érvényesítheti a törölt céggel kapcsolatos követelését, aki az eljárásban bejelentkezett).