Világszerte erősödő folyamat, hogy a kis- és középvállalkozások a nagyvállalatok végtermékeinek az előállításához szükséges alkatrészek vagy részegységek gyártásával tudnak talpon maradni. A multinacionális cégek versenyeztetéssel kiválasztott szereplőkkel kötnek hosszú távú, ún. szállítási szerződéseket, hogy termelési feltételeik kedvező pozícióit jó előre biztosítsák. A felek jellemzően nem élveznek azonos tárgyalási feltételeket, ezért a beszállítók számára különösen fontos a gazdasági alkulehetőségeik mellett a jogi keretfeltételek ismerete, hiszen vannak helyzetek, amikor a gyengébb pozícióik ellenére is van helye a jogi úton történő érdekérvényesítésnek.
A szállítási szerződés szabályait a Polgári Törvénykönyv rendezi. A szállítási szerződéssel – hasonlóan az adásvételhez, illetve a csereszerződéshez – különböző árut, terméket ad el a szállító, és vesz meg a partnere. A szállítási szerződésben a szállító általában arra vállal kötelezettséget, hogy a meghatározott terméket a meghatározott időszakban bizonyos időszakonként leszállítja, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és vételárat a szerződés szerint megfizetni.
A szállítási szerződés létrejöttével kapcsolatban nem írja elő a törvény, hogy az csak írásban jöhet létre, de a gyakorlat természetesen ez. Az írásban történő rögzítés mellett a szerződés azonban létrejöhet akár szóban, sőt adott esetben ráutaló magatartással is. E két formának természetesen a szerződés megkötésekor nincs jelentősége, hiszen a felek magától értetődően írásos szerződést kötnek. Ugyanakkor az üzleti gyakorlatban jó eséllyel előfordulhat, hogy a felek egy idő elteltével a szerződéstől eltérő gyakorlatot alakítanak ki, a kialakult bizalomra figyelemmel elhagynak bizonyos jól körülírt eljárási rendet, egyszerűsítik, ésszerűsítik azt. Előfordulhat például, hogy a felek az ügyvezetőn kívül elfogadják egyes munkavállalók aláírását is, szóbeli megállapodással módosítják a szállítási határidőt, illetve -módot. Ilyenkor komoly jelentőséggel bírhat, hogy a felek hosszabb távon folytatott, igazolható gyakorlata a szerződés részét képezi, amitől eltérni újra csak egyező akarattal lehet.
A hosszú távú beszállítói szerződés folyamán olyan körülményekkel szembesülhet a beszállító, mely számára aránytalanul terhessé teszi a beszállítás folytatását, elnehezíti a tevékenységét. Ennek oka tipikusan a megnövekedett nyersanyagköltségekben, beszerzési árakban rejlhet. Mit tehet ilyenkor a beszállító? Korunk polgári joga zsinórmértékként alkalmazza a „szolgáltatások egyenértékűségének” az elvét, mely esetünkben azt jelenti, hogy a szállító a termékeiért cserébe olyan mértékű vételárra jogosult, mely reálisan tükrözi a ráfordításait és szokásos mértékű, tisztes hasznát is. Egy hosszú távra kötött, tartós szerződés esetén számos körülménnyel nem lehet előre számolni, ezért felmerül a kérdés: a már megkötött szerződés mekkora mozgásteret biztosít?
A választ a szerződés megszüntetésének, illetve módosításának az oldaláról kell megközelíteni. A szállítási szerződés akkor szüntethető meg felmondással, ha ezt a jogot a felek kifejezetten kikötötték. A szerződés módosítása végbemehet egyrészről a felek akaratából egy módosító szerződés megkötésével, de ismeri a jog a bírósági úton történő szerződésmódosítást is. Ekkor a bíróság az egyik fél kérelmére módosítja a szerződés tartalmát, feltéve, hogy a szükséges törvényi feltételeknek eleget tesz a kérelmező. A bíróság akkor módosíthatja – vagy akár meg is szüntetheti – a szállítási szerződést, ha a szerződéskötést követően előállt körülmény folytán a szerződés valamely fél lényeges jogos érdekét sérti. Ilyenkor a bíróság nem a hagyományos igazságszolgáltatói szerepét tölti be, hanem egyfajta sajátos tevékenységet lát el. A szerződő felek helyett alakítja a szerződést, kényszerít rájuk új kötelezettségeket és állapít meg új jogokat. A jog tehát méltányolja a szerződéskötés után bekövetkező lényeges érdeksérelmet. A bíróság természetesen figyelembe veszi a felek magatartását, azaz pl. számolhattak-e előre a körülmények változásával, avagy a körülmények változását éppen a sérelmet szenvedő maga idézte-e elő. Így a hosszú időtávra előrejelzett infláció figyelmen kívül hagyása nem eredményezheti a bírósági szerződésmódosítást, de ugrásszerű árszínvonal-emelkedés esetén már jó eséllyel fordulhatunk a bírósághoz. Módosítható a szerződés akkor is, ha a szerződéskötés után egy új jogszabály pl. az addiginál szigorúbb környezetvédelmi előírást vezet be, ami többletköltséget eredményez a beszállító oldalán.
Fontos szempont a törvényi rendelkezésben, hogy csak a lényeges és jogos érdek sérelmét orvosolhatja a bíróság. A sérelemnek elég nagynak kell lennie, különben a szerződések értelmüket vesztik, a szerződések kötőerejébe vetett bizalom meggyengül. Arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető kellően nagy mértékű érdeksérelemnek, mérvadó az, hogy a kamatok néhány százalékos emelkedését nem fogadja el a bírósági gyakorlat szerződésmódosítási okként. Ilyen kérelem esetén a bíróság elemzi mindkét fél helyzetét, a bekövetkezett sérelmet, valamint olyan szempontból mérlegeli a másik fél helyzetét, hogy a kért módosítás neki mekkora hátrányt okozhat. A bíróság figyelembe veszi, hogy a módosítás megfelel-e a szerződés céljának és a felek szerződéskötéskori akaratának, a beszállítói viszony továbbra is fenntartható-e mindkét fél számára. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fenti szempontok figyelembevétele mellett a szerződés módosítások árán sem tartható fenn, megállapítja, hogy annak teljesítése lehetetlenült, és azt a jövőre nézve – egy meghatározott időponttól kezdve – megszünteti.
Bár viszonylag ritka, hogy a valamelyik fél a bíróságtól kéri a szerződés módosítását, mégis fontos – különösen beszállítói szempontból – tudni, hogy egy ilyen törvényi nyomásgyakorló eszköz is a rendelkezésre áll.
Összefoglalólag: a bírói úton történő szerződésmódosítás, illetve megszüntetés kérelmezését az alábbi esetekben, a feltételek együttes megléte esetén érdemes mérlegelni:
- tartós jogviszony áll fenn a felek között,
- szerződéskötés után a körülményekben változás történt,
- valamelyik fél lényeges jogos érdeke sérelmet szenvedett.