A sportszervezetek típusai
A 2004. évi sporttörvényben a sportszervezetek két alapvető típusa került meghatározásra: a sportegyesület és a sportvállalkozás.
A sportegyesület a sportszervezet klasszikus, ma is legelterjedtebb formája. Az üzleti sport megjelenése folytán a hivatásos versenyrendszerekben kap egyre jelentősebb szerepet a sportvállalkozás, amely napjainkra már a sportszervezetek második alapformájává vált.
A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat kell sajátosságaiknak megfelelően alkalmazni:
– a válogatott keretek, illetve a válogatott sportolók kapcsán a válogatottat működtető sportszövetségre;
– azon szabadidős, illetve fogyatékos sportolók tekintetében, akik a sportszövetség alapszabályában foglalt lehetőség alapján sportegyesületen kívül közvetlenül a sportszövetséghez kapcsolódva sportolnak, az érintett szabadidősport szövetségre, illetve fogyatékos sportolók sportszövetségére;
– a sportiskolákra, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványokra.
I. Sportegyesületek
Függetlenül a sportvállalkozások terjedésétől a sporttevékenység kifejtésének nemcsak tradicionális, hanem napjainkban is legelterjedtebb formája a sportegyesület. A versenyszerű szabadidősport és amatőr sport alapvetően sportegyesületi keretekben folyik, de a versenysportnak és az élsportnak is szervezeti kerete – több ezer sportegyesület van Magyarországon, összesen százezret meghaladó nagysággal. Ebben az értelemben nem túlzás az új Sporttörvény normatív tartalommal nem bíró deklarációja, amely szerint a sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, mind a versenysport, mind a tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés, mind a szabadidősport műhelye.
A sportegyesület olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület alapítására nézve a sporttörvényben eltérő szabályozás nincs. Sportegyesület alapításához szükséges legalább 10 alapító tag, valamint az, hogy a 10 alapító tag ún. alakuló közgyűlésen az egyesület létrehozását kimondja, alapszabályát megállapítsa, és ügyintéző, illetve képviselő szervét megválassza. A sportegyesületek létrehozását, működését 2012. január 01-jétől az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.) szabályozza.
Ezt követően az szükséges, hogy az alapítók kérelmére, sajátos nemperes eljárás keretében a székhely szerint illetékes megyei bíróság a sportegyesületet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyezze, azaz nyilvántartásba vegye.
A hatályos szabályozásnak megfelelően elvileg már jogi személy is lehet sportegyesületi tag, ennek részletes szabályait azonban érdemes az alapszabályban rendezni. Az alapszabály rendelkezhet tiszteletbeli és pártoló tagokról, melyek szavazati joggal nem rendelkeznek, viszont részt vehetnek a sportegyesület tevékenységében (tipikusan a sportegyesület jogi személy szponzorai).
Sportegyesületben tag magyar és külföldi állampolgár egyaránt lehet. Sportegyesület ügyintéző és képviselő szervének (pl. elnökségének) tagjává azonban csak magyar állampolgár, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (azaz EGT állampolgár, illetve EGT vagy magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja), valamint harmadik országbeli, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgár választható.
Sportegyesület alapvető tevékenysége a sporttevékenység kifejtése, amelyet elsősorban tagjai, illetve a vele más szerződéses viszonyban állók útján fejt ki. Sportegyesület emellett más tevékenységeket is végezhet, de csak olyanokat, amelyeket az egyesülési törvény nem tilt (a törvény tiltja pl. fegyveres szervezet létrehozását). Ezzel kapcsolatban a Sporttörvény kimondja, hogy sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, továbbá sporttevékenységgel összefüggő kereskedelmi tevékenységet (pl. üzletek, éttermek üzemeltetése, a sporttevékenységgel összefüggő vagyoni jogok – logók, védjegyek, televíziós jogok értékesítése stb.) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. Ugyanakkor a sportlétesítmények használata, illetve működtetése belefér a sportegyesület alaptevékenységébe.
II. Sportvállalkozások
A 2004. évi sporttörvény a sportvállalkozást a sportszervezetek alapvető típusaként határozza meg. A sportvállalkozás olyan gazdasági társaság, amelynek főtevékenysége sporttevékenység, és célja a sporttevékenység szervezése, illetve a sporttevékenység feltételének megteremtése egy vagy több sportágban.
A sportegyesület és a sportvállalkozás célja és főtevékenysége azonos, a különbség a jogi formában van. A sportegyesület non-profit egyesület, a sportvállalkozás pedig profitra törekvő szervezet, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A sportvállalkozásokra tehát a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, eltérően a sportegyesületektől, melyekre az egyesülési jogról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv szabályai vonatkoznak.
A sportvállalkozás cégnévvel rendelkezik, a cégbíróságok által vezetett közhiteles cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, az onnan való törléssel szűnik meg, működésük felett a cégbíróság gyakorol törvényességi felügyeletet.
A sportvállalkozás 2004 márciusától csak kétfajta, jogi személy gazdasági társaság formában működhet: korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság formában. A hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény alapján gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, már működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.
Közhasznú társaság keretében sporttevékenység csak a fogyatékosok sportja, illetve szabadidősport területén folytatható.