A társaságalapítás, a gyár- vagy áruházépítés, a piacszerzés és a munkavállalók felvétele okozta kavalkádban sokszor elkerüli a cégvezetők figyelmét egy nagyon fontos, komoly következményekkel járó munkaügyi, szociális kérdés: üzemi megbízott vagy üzemi tanács választása, működése. A magyar jogszabályok alapvetően a munkahelyi önszerveződés szabadságát biztosítják a munkavállalók részére, de ezzel kapcsolatban kötelezettségeket is rónak a munkaadóra. A 2012. július 01-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve nemcsak a munkaviszonyt érintő rendelkezéseket, hanem a munkaügyi kapcsolatok jelenlegi szabályozását is jelentősen módosítja.
Üzemi tanács választása azon munkaadóknál – illetve ezek szervezeti egységeinél – kötelező, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Amennyiben a foglalkoztatottak száma 15 és 51 közé esik, üzemi megbízottat kell választani. Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat 5 évre választják az erre jogosult munkavállalók. 2012. július 01-jét követően lehetőség van arra, hogy az egy munkáltatónál megválasztott üzemi tanácsok nemcsak központi üzemi tanácsot, hanem vállalatcsoport szintű üzemi tanácsot hozzanak létre. Az üzemi tanács és a megbízott egyaránt egyenlő jogállású. Bár a munkaadó az ilyen irányú munkahelyi önszerveződést jogi eszközökkel nem tudja befolyásolni, a választási eljárás során mégis jelentős szerep hárul rá, hiszen egyenként tájékoztatnia kell a munkavállalókat az őket megillető kollektív jogokról, viseli a választás és a működés ésszerűen felmerült költségeit, továbbá a gyűlések lebonyolítása céljából megfelelő helyiséget bocsát a munkavállalók rendelkezésére. A munkaadónak minden tekintetben konstruktív és segítő módon kell együttműködnie az üzemi tanács megalakítása és működése során a munkavállalókkal.
A jelentős munkavállalói létszámot foglalkoztató munkaadók a munkaügyi ellenőrzés első számú célpontjait képezik. Az üzemi tanács hiánya azon tényezők közé tartozik, melyek fokozzák a munkaügyi ellenőrzés valószínűségét. Mivel az üzemi tanács kialakítása nem csupán joga a munkavállalóknak, de – egyébként nem szankcionált – kötelezettségük is, a munkaügyi hatóság alaposan megvizsgálja annak okát, hogy mi vezetett a munkaügyi érdekképviseleti szervezet megalakításának elmaradásához. Általánosságban abból indul ki, hogy a munkaadó szándékos akadályozása okán nem alakult meg az üzemi tanács. Ebben a helyzetben a munkaadó bizonyítja, hogy megfelelően együttműködött a munkavállalókkal, így ellátta őket a szükséges információval, helyiséget, irodai eszközöket és hirdetési lehetőséget biztosított a részükre. Amennyiben a fentieket nem állítja a munkaadó folyamatosan a munkavállalók rendelkezésére, a hatóság arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalókat jogellenesen zárják el jogaiktól, és bírságot szabhat ki. Tapasztalatunk szerint már az is elegendő a bírság kivédésére, ha a munkaadó a faliújságon tesz közzé egy hirdetményt megfelelő tartalommal.
A munkavállalók érdekvédelmi képviseletének magyarországi módja jelentősen eltér a nyugat-európaitól, ahol az alulról jövő kezdeményezések szerves fejlődése nem tört meg a II. vh. után. Az 1989 utáni magyarországi változások sem hatottak bátorítólag a munkavállalók szervezkedési kedvére, ezért az állam tekinti feladatának az érdekeik – törvényi szinten minél részletesebben és általánosabban szabályozott – védelmét.
Az üzemi tanács jogosítványai alapvetően a munkáltatói döntések előkészítéséhez, nem pedig azok meghozatalához kapcsolódik. A munkaadó köteles a döntés meghozatala előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő döntéseket, az éves szabadságolást, a munkavállalók továbbképzését szolgáló programokat, az új munkamódszerek és teljesítménykövetelményeket és a munkaadó által meghirdetett pályázatot, a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét. Ezen –véleményezésre váró – munkáltatói intézkedések körét az Új Munka Törvénykönyve bővíti. A Munkaadó 2012. július 01. napjától köteles kikérni például a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazását, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelését és védelmét, a munka díjazása elveinek meghatározását érintő véleményét is. Kiemelendő, hogy az üzemi tanács véleménye a munkaadóra nézve továbbra sem kötelező jellegű. Az üzemi tanácsot megilleti a tájékoztatáshoz való jog a munkaadó gazdasági helyzetét és beruházásait, továbbá a béreket, a foglalkoztatást és a munkafeltételeket érintő kérdésekben. Együttdöntési jog illeti meg az üzemi tanácsot a munkaadó jóléti célú eszközeinek a felhasználását illetően. Az Új Munka Törvénykönyve szerint – a jelenlegi szabályozással ellentétben – már nem feltétel ezen jóléti célra felhasználandó összegnek kollektív szerződésben való rögítése. 2012. július 01. napjától azonban nem válik érvénytelenné a munkaadói döntés akkor sem, ha a munkaadó adott esetben megsérti az együttdöntésre vonatkozó előírást.
A munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együttműködésük előmozdítására üzemi megállapodást köthetnek. Az üzemi megállapodás szabályozhatja a munkavállaló és a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit is; erre azonban csak akkor van jogszerű lehetőség, ha a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nem működik, illetve a munkáltató nem tartozik olyan kollektív szerződés hatálya alá, amelynek szerződéskötő felel. Az üzemi megállapodás határozott időre, de legfeljebb az üzemi tanács (üzemi megbízott) megbízatásának tartamára (azaz legfeljebb 5 évre) köthető.