1. Általános információk
Ahogy a technikai fejlődés az utóbbi száz évben felgyorsult, világossá vált, hogy az új technikai alkotások avulása miatt a költséges kutatás ösztönzése magas szintű jogi védelmet igényel. Az újdonságok jellemző összetételére vonatkozóan a következő fajtájú alkotásokat lehet megkülönböztetni: találmány, szabadalom, mintaoltalom, ipari mintaoltalom, védjegy és know-how.
2. A találmány
A találmány egy olyan természeti összefüggés felismerése, amely eddig még nem volt ismert. A megkülönböztető kritérium a találmány és a szabadalom között a gyakorlatban való alkalmazás megléte vagy hiánya. Megállapítható, hogy a találmány a tudomány általánosabb szintjén található és nem közvetlenül alkalmazható a gyakorlatban. A magyar szabályozás nem ír elő semmilyen különleges jogi védelmet a találmányokra vonatkozóan, azoknak a szerzői jog általános szabályai biztosítanak védelmet. A feltaláló alanyi jogát a díjra a jog kifejezetten nem biztosíthatja, bár a feltalálás ténye természetesen lehet a díj megszerzésének alapja mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.
3. A szabadalom
3.1. A szabályozás jogi háttere
Magyarország mint az Európai Unió tagállama számos szabadalmi jogalkotásra vonatkozó európai irányelvet végrehajtott. Magyarország ratifikálta az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményt, az 1970. június 19-i Szabadalmi Együttműködési Szerződést. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: „Szabadalmi tv.”) tartalmazza a magyar szabadalmi jogalkotás legfontosabb rendelkezéseit.
3.2. A szabadalmazhatóság lényegi feltételei
A szabadalmi jog olyan jogviszony, amely felruházza a szabadalom jogosultját a szabadalomra vonatkozó mind alanyi, mind vagyoni jogokkal.
A szabadalmazhatóság kritériumai (találmány fogalma, újdonság, feltalálói lépés, ipari alkalmazhatóság) teljesen megegyeznek az Európai Szabadalmi Egyezmény által előírt kritériumokkal (az Egyezmény 52-57. Cikkelyei).
A szabadalom újdonságát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vizsgálja a korábbi szabadalmi dokumentumok, nyilvánosságra került egyéb iratok megvizsgálása útján.
A szabadalmi tv. 2. §-a szerint: „Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához”.
A szabadalmazhatóság másik kritériuma, hogy feltalálói tevékenységen kell alapulnia, ami azt jelenti, hogy az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló (szabadalmi tv. 4. §).
A szabadalmazhatóság szintén lényeges kritériuma az, hogy: „a találmánynak iparilag alkalmazhatónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható vagy használható” (szabadalmi tv. 5. §).
3.3. A szabadalom tulajdona
A tulajdonjog mind személyhez fűződő, mind vagyoni jogokat tartalmaz. A feltaláló személyhez fűződő joga azt jelenti, hogy azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki megalkotta a találmányt.
Mint a feltalálás speciális formáit, a szabadalmi tv. megkülönbözteti a szolgálati és alkalmazotti találmányt.
Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki (szabadalmi tv. 9. § (1)). Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik (szabadalmi tv. 9. § (2)). A szabadalmi jogok átruházása az alkalmazott részéről a munkáltatóra nem korlátozás nélküli, tekintve, hogy a feltalálónak vannak személyhez fűződő jogai (névviselés joga, jog ahhoz, hogy feltalálónak tekintsék). A szolgáltatás / alkalmazotti találmány hasznosításának a jogáért a munkáltatónak szintén díjat kell fizetnie.
3.4. A jogszabályok által előírt jogok és kifogások
A szabadalmi tv. előírásai szerint a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a hasznosításhoz, és bármely olyan személlyel szemben felléphet, aki – az ő engedélye nélkül – gyártás, használat vagy forgalmazás céljából importálja a szabadalmazott, vagy egy, közvetlenül a szabadalmazott eljárással készült terméket (szabadalmi tv. 19. §). A szabadalmi tv. alapján a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.
3.5. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az SZTNH által nyújtott jogorvoslatok a szabadalom bitorlására vonatkozóan. A szabadalmi oltalom időtartama.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala olyan kormányzati szerv, amely a szellemi alkotások védelmével kapcsolatos eljárások lefolytatásáért felelős. „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak: szabadalom megadása; szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezés; a szabadalom megsemmisítése; nemleges megállapítás; szabadalmi leírás értelmezése; szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket; szabadalmi hatósági tájékoztatás” (szabadalmi tv. 44. §).
A megsemmisítési eljárást és a nemleges megállapítást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lehet indítani. Bármely személy indíthat megsemmisítési eljárást a szabadalmas ellen. A megsemmisítési eljárásra irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani, és csatolni kell az okirati bizonyítékokat (szabadalmi tv. 80-81. §, megsemmisítési eljárás). A szabadalmi tv. a következők szerint írja le a nemleges megállapítást: „Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba” (szabadalmi tv. 37. § ).
„A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.” (szabadalmi tv. 22. § ). A szabadalmi oltalmat nem lehet meghosszabbítani.
4. Az ipari minta
A hatályos törvény a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról, amely 2002. január 1-jén lépett hatályba. Az ipari minta jogi védelmének fontos gazdasági értelme az, hogy a jog védelmet nyújt egy termék megjelenéséhez. A védelem alapján a jogosult jelentősen előnyösebb helyzetet szerezhet a piacon. A mintavédelem bármely mintára vonatkozik, amelynek világszerte új és egyéni jellegzetessége van, feltéve, hogy valamely kizárási oknál fogva nincs kizárva a védelemből.
A jogosultnak kizárólagos joga van a minta hasznosításához, kivéve, ha valaki a jogosult engedélye alapján járt el. A mintavédelem megszerzője a tervező vagy a jogutódja lehet. A mintavédelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet kérelmezni. Külföldi kérelmezőknek Magyarországon lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd által kell képviseltetniük magukat. A védelem öt évig tart, ami a kérelem benyújtásának napján kezdődik.
5. A védjegy
5.1. A védjegy jelentése és a védelem célja
Védjegy minden olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegynek nagy szerepe van a marketingben és a reklámozásban. Néhány védjegynek valóban nagy piaci értéke van az üzleti hírnév és a termék megjelenéséhez kapcsolódó közvetlen és érzékelhető kapcsolat következtében.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §-a (a továbbiakban: „Védjegy tv.”) meghatározza azoknak a jelöléseknek a körét, amelyekre védjegyoltalom nyújtható. Ezek a következők: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint az eddig felsorolt egyes megjelölések összetétele.
5.2. A védjegyoltalmi jogok
A védjegyoltalom magában foglalja a védjegy használatának jogát azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak vonatkozásában, amelyekre vonatkozóan bejegyezték és a védjegyoltalomban részesülő termék használatának engedélyezését mások részére a bejegyzett védjegyjogosulttal megállapított feltételek mellett. A védjegyoltalom magában foglalja a jogot jogi lépések megtételére másokkal szemben, akik bitorolják a bejegyzett védjegyet a lajstromozott termékkel azonos vagy hasonló védjegynek azonos vagy hasonló terméken vagy szolgáltatáson való használatával.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el védjegy ügyekben a törvényben meghatározott kivételekkel, a 2004. évi CXL. tv. közigazgatási eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó általános rendelkezései alapján.
A termékek vagy szolgáltatások típusát, amelyre a védjegyoltalmat kérik pontosan meg kell jelölni a kérelemben.