A környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ösztönözzék megfelelő biztosítás vagy más pénzügyi biztosíték igénybe vételére. Mivel a környezetvédelmi biztosítékképzést már több tagállamban bevezették, így pl. Spanyolországban, Hollandiában és Finnországban is az ott bevezetett minták alkalmazhatóak voltak a vonatkozó magyar szabályozás megalkotásakor.
A környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény 101.§ (5) bekezdése szerint a környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, valamint a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A törvény szerint a környezetvédelmi biztosítékadáshoz kötött tevékenységeket, a biztosíték formáját, mértékét, felhasználásának feltételeit, nyilvántartását a Kormány rendeletben állapítja meg.
Más jogszabályok is előírják környezetvédelmi biztosíték képzését, így a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény. A részletes szabályozást valamennyi említett jogszabály külön kormányrendeletben írja elő szabályozni, az erről szóló kormányrendelet azonban még nem született meg, bár tervezete már 2007-ben elkészült.
Az alábbiakban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelettervezetéről adunk rövid kitekintést.
1. A környezetvédelmi biztosíték fogalma
Környezetvédelmi biztosíték lehet pénzintézet által nyújtott bankgarancia, pénzintézetnél lekötött, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg, illetve biztosítási szerződés. A biztosíték fajtáját a biztosításra kötelezett választhatja meg azon engedély iránti kérelmében, amelyben a biztosítékadási kötelezettség előírásáról rendelkezik a hatóság. Környezetvédelmi biztosíték kizárólag olyan hitelintézettől, illetve biztosítótól fogadható el, amelynek székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága e tevékenység végzését engedélyezte. Olyan hitelintézet által nyújtott környezetvédelmi biztosíték, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, kizárólag akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet viszontgarantálja.
2. A kormányrendelet személyi hatálya
A tervezet hatálya a következő alanyokra terjed ki:
- Jelentős környezeti kockázatú tevékenységek folytatóira;
- Jelentős környezeti kockázatú létesítmények üzemeltetőire;
- Hulladéklerakók üzemeltetőire;
- környezetkárosodás esetén a kármentesítési intézkedések elvégzésére kötelezett környezethasználókra.
3. A biztosítékadási kötelezettség alá eső tevékenységek, a biztosíték mértéke
3.1. Jelentős környezeti kockázatú tevékenységek illetve ilyen létesítmények, valamint hulladéklerakók esetén a tevékenység/üzemeltetés megkezdésekor a tevékenység folytatója illetve az üzemeltető köteles környezetvédelmi biztosítékot képezni. A környezetvédelmi biztosíték célja, hogy hozzájáruljon a tevékenység folytatása/létesítmény üzemeltetése folytán lehetségesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására szolgáló intézkedések végrehajtásához valamint a tevékenység/létesítmény felhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek megvalósításához. A biztosíték alapértéke 2 millió forint. A biztosíték mértéke függ a környezethasználó által foglalkoztatottak számától és a tevékenység, létesítmény veszélyességének mértékétől. Hulladéklerakók esetében a biztosíték mértéke a hulladéklerakó rekultivációjához és monitorozásához szükséges költségeknek megfelelően alakul.
3.2. Hatósági határozattal megállapított jelentős mértékű környezetkárosodás esetén a károkozó személy/cég meghatározott mértékű környezetvédelmi biztosíték nyújtására kötelezett, amely a környezetkárosítás enyhítését, illetve a környezet eredeti vagy ahhoz közeli állapotának helyreállítását szolgáló intézkedések végrehajtásához járul hozzá. „Jelentős mértékű környezetkárosodás” alatt az a kár értendő, amelynek a kármentesítéséhez minimum 100 millió forint összegű költség szükséges.
4. Eljárási szabályok
A biztosítékadással kapcsolatos kötelezettségeket a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg abban a határozatában, amelyben engedélyezi a jelentős környezeti kockázatú tevékenységet, illetve létesítményt vagy hulladéklerakót. Bekövetkezett jelentős környezeti károsodás esetén a felügyelőség a kármentesítési beavatkozást elrendelő határozatában ír elő biztosítékképzést. A biztosíték felhasználására a kötelezett jogosult, ha megfelel a jogosultsági kritériumoknak. A biztosíték felhasználására a kötelezett akkor jogosult, ha a biztosítékképzés alapjául szolgáló tevékenységgel járó környezetvédelmi kötelezettségeit teljesítette, és a környezeti kármentesítésről rendelkező jogszabály szerinti kármentesítési intézkedések elvégzése, illetve a tevékenység/létesítmény felhagyása során – a hulladéklerakó üzemeltetőjének kivételével – a közbeszerzésekre vonatkozó külön jogszabály szerint jár el.
A biztosítékadásra kötelezett a biztosíték rendelkezésre állását a környezetvédelmi biztosíték szolgáltatására vonatkozó szerződésről, illetve megállapodásról a hitelintézet, illetve a biztosító által kiállított igazolással vagy kötvénnyel bizonyítja. A biztosítékadásra kötelezettnek az igazolást, illetve a kötvényt a tevékenység/üzemeltetés megkezdése előtt kell a felügyelőség részére benyújtania.
A biztosítékadásra kötelezett a tevékenységében bekövetkező minden olyan változást, amely a biztosíték mértékének módosítását eredményezheti, köteles a felügyelőségnek a változást követő 15 napon belül bejelenteni, kivéve ha külön jogszabály alapján ennek bejelentése már megtörtént.
A biztosítékadáshoz kötött tevékenységek, létesítmények felhagyása esetén a biztosíték felhasználását a felügyelőség ellenőrzi. A biztosíték felhasználásához minden esetben a felügyelőség hozzájárulása szükséges. Ha nem a kötelezett jogosult a biztosíték felhasználására, akkor a felügyelőség vagy az általa megbízott szerv használja fel a biztosítékot. A biztosítékadással kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeként bírság szabható ki, valamint a biztosíték hiánytalan megképzéséig a tevékenység felfüggeszthető.
5. A biztosítékadási kötelezettség megszűnése
A kötelezettség az alábbi esetekben szűnik meg
a) a biztosítékképzés alapjául szolgáló tevékenység, illetve létesítmény felhagyására sor került és a tevékenységgel/létesítménnyel összefüggésben a felügyelőség határozata alapján környezetvédelmi kötelezettség nem maradt fenn;
b) a biztosítékadásra kötelezett megszűnik és annak jogutódja a környezetvédelmi biztosíték rendelkezésre állását megfelelően igazolja;
c) hatósági határozattal megállapított jelentős mértékű környezetkárosodás esetében a biztosíték teljes összegének felhasználására sor került.
A felügyelőség a biztosítékadási kötelezettség megszűnését határozatban állapítja meg, amelyben rendelkezik a biztosítékadási kötelezettség feloldásáról, és hozzájárul az esetlegesen megmaradt biztosíték felhasználásához.
6. A biztosíték felhasználásának feltételei
A biztosíték kizárólag
a) a jelentős környezeti kockázatú tevékenység/létesítmény felhagyásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére;
b) a hulladéklerakásról szóló jogszabály szerinti rekultivációs tervben meghatározott rekultivációs és utógondozási feladatok végrehajtására;
c) a környezeti kármentesítésről rendelkező jogszabály szerinti beavatkozási tervben meghatározott kármentesítési intézkedésre
használható fel.
A környezetvédelmi biztosíték bevezetésével jobban érvényesül majd a környezetkárosodást okozók személyes felelőssége, valamint „A szennyező fizet” elve, mivel a környezethasználók kötelesek lesznek egy meghatározott pénzösszeget előre, garanciaként elkülöníteni az általuk lehetségesen okozható környezetkárosodások felszámolására.
Gyakorlati problémaként jelentkezett ugyanis, hogy a környezetvédelmi tevékenységet folytatók nem megfelelően végzik el kötelezettségeiket, a tevékenységük gyakorlása során keletkezett környezeti károk pedig jelenleg az állami költségvetést terhelik, biztosíték hiányában. A jogszabály hatályba lépése folytán az állami felelősség körébe tartozó környezetkárosodások száma csökkenni fog, ami hatalmas előrelépés.